Szigligeti Ede: II. Rákóczi Ferenc fogsága; Q19397

- 57 Azt nem tudara, hogy a kormányok hatalma egéaz a házasságig terjed, ha azt tudom, el -ob saját minis ztóriumomt ól arra kértem volna engedelmet, hogy leányom férjhezmehassen, az önök miiiisztéiiumától pedig, hogy ez ifjúhoz adhassa®. Az én minisztériumom - bizonyoa3á teszem excelleneiádat --mér beleegyezett, s most sietek a császárhoz, az én barátomhoz, hogy az önök minisztériuma is beleegyezzék. Azért kérnem kell önt, a kiegyenlítendő* miatt azi"V vesteedjók a mennyegzo után magát hozzám lealázni, l'eandem tkdvarlásomat. / bókok után el / 2z szemtelenség. Kedves atyám. >zek most rögtön miniszteri tanácsot fognak tartani. De megmutatom, hogy én is érek még valamit. Maradj itt fiam, mert e nyomoruk képesek téged elfogatni. Azonnal visszatérek. Fiam, el ne hegyd e házat. / elsiet / Féltelek,Ferenc. Most mi lesz velünk ? buccellinl ur frigyünknek ellentmonaott. 6 ebben a császár öt bizonyára megerősíti. kex'eac, szólhatok-e hozzád őszintén, de ugy, mint bziveab 1 érzek ? Hűdig nea ^zóltél-e szibb ? ?íeo szerelmünkről szólok, az már az örökléthez £o rott. De igérd, hogy nem neheztelsz. Oly kevéssé bizol bexmem ? Va^y oly szörnyű, mit mondani akarsz ? Lésd, szerelmem nem t >n vakká. Ozived jó, becsületed mocsoktalan, deli lovag vagy de ... ne neheztelj, hi-