Szigeti József: A vén bakancsos és a fia…; Q 18915

- 38 I Kocsmáros: Mi bajod, taláh nem tetszik ? Ilon: J<51 tudja apám, hogy megesküdtem Lacinak, Kocsmáros: Az nem számit. Mig élt, megtartottad, de meghalt éa igy az eskünek is vége. Ilon: Le én halálában is hűséget fogadtam. Kocsmáros: Hát nem akarsz férjhez menni ? Itt akarsz megvénülni a nyakamon, az egész világ csúfjára ? Az én házamban nem maradsz, fogadom, Ilon: Apám t A régen meghalt édesanyám emlékére kérem, ne kívánja, hogy felecégül menjek olyan emberhez, akit nem tudok szeretni. Kocsmáros: És miért nem tudod szeretni ? Az árendás derék, szép ! és fiatal s aiellett becsületes omber. Jppen ezért vagy hozzámégy,.vagy kiűzlek a házambél. Lidi: / belép éa csendesen nézi a jelenetet / Ilon: / határozott hangon / Édesapám I Kocsmáros: / nyersen / Ha, mi kell ? * Ilon: in soha nem megyek feleség.a az árendáshoz. Kocsmáros: / dühösen / Hem Ilon: / határozott, nyugodt hangon / Nem ! Kocsmáros: / csodálkozva hátralép / Mi ez ? / gúnyosan / És miért nem, te penészvirág V Ilon: Mert Laci értem, apámért és Priciért áldozta fel magát, áldozta fel az életét s öreg apját, kiről megígértük, hogy gondoskodni fog nk róla, de apám elüldözte a házból, in nem birálom apám tetteit, de a saját eskümet megtartom éa verjen m

eg a8 I

cten, ha valaha is megszedem. Sor n°<s\ [ Könyvtára 1 Vfeum é

s