Csiky Gergely: Az udvari kalap; Q 18776

Közéig az óra, készen a kocsi: Atyám, menj, végezd fontos tisztedet. PHILIBERT, Fontos tiszt ! Eh ! te is gúnyolsz, leány Fontos tiszt ! Mindennap hintóba ülni. Kihajtani a szomszéd faluba, Belépni a királyi nyári lakba, Az orvosoktól megkérdezni az Anyakirályné hogylétét s a hirrel A palotába visszahajtani: Ez a fontos tiszt, ezt kell végeznem. Nekem, ki érzem az erőt kezemben. Hogy országokkal jétszam, mint golyókkal. LE ON A. Hát még ugyan mivel nem játszanál? E megbizás, mely részedül jutott, Oly nagy kitüntetés, oly ritka kegy, Melyért irigyel minden udvari. Mig az öreg királyné palotája Elzárt, tilos hely mindnyájunk előtt, Te ott vagy mindennap, mint a király Képviselője és lánczszem gyanánt A két udvart te fűzöd össze csak. PHILIBERT, S ad ez nekem történeti rrv«*? Lapjára ir-e ily tettet Klio? LE ON A. Minek neked a történeti név? Dobb lesz talán az étvágyad vele?