Csiky Gergely: Az udvari kalap; Q 18776

2 2 TIZENÖTÖDIK 3ELENET, Philibert, Cantarini, CANTARINI. Eljöttem Philibert a válaszért. PHILIBERT. /félre/ Vájjon nem ez? Igaz, hogy a kalapról 0 szólt nekem. De hátha próba volt? / Leyeszi kalapját. Igen nyájasan/ Tedd., kérlek, az asztalra kalapom, CANTARINI. Micsoda? PHILIBERT. Addig kinézek majd az ablakon. CANTARINI. /félre/ Mi lelte ezt? Eh! ugy is az ipam lesz. Lányával ő ad gazdag hozományt, Ily kis szolgálat vőnek meg nem árt. /Átveszi a kalapot s az asztalra teszi./ PHILIBERT. í /az ablakból visszanézve, vizsgaszemmel kiséri Cantarinit. Magában./ Nem vette ki. Még egy próbát teszek. /Fenn. Igen n\ój

asa

n/ Ugyan, kérlek, hozd vissza kalapom, CANTARINI. /Még nagyobb meglepetéssel./ Micsoda! /félre./ Bolonddá tart ez entjern? Vagy talán Türelmemet próbálja? No legyen. /Philiberthez viszi a kalapot/ PHILIBERT /Vis gaszemrnel kiséri minden mozdulatát. Magában/ Nem is nyúlt hozzá, ártatlan szegény, /Fenn. Cantarini vállára ötve, vidáman/ Dprék fiu vagy, lányom a tied*