Csiky Gergely: Az udvari kalap; Q 18776

2 3 CANTARINI. Elvben, mondád; de hát mikor? PHILIBERT, Mikor? Azt majd megmondja e kalap, /Kalapjára üt/ CANTARINI /bámulva/ Megint Ez a kalap! Mi van hát e kalappal? PHILIBERT. /enyelegve/ Nem olyan ez. mißt bármely más kalap. Varázserő van benne, babonáz, Vágyunkat teljesiti, szellemet Idéz s csodákat müvei. CANTARINI /félre./ Megbolondult? PHILIBERT. Ez a kalap, fiam, bűvös kalap. CANTARINI, /bámulva/ ' Süvös kalap! PHILIBERT. Vagy nem hiszed talán, Hogy létezik varázslat, büverő? CANTARINI. Már hogyne hinném; tán csak nem vagyok Sem carbonaro, sem jacobinus? PHILIBERT. Akkor higyj e kalapban is. Vigyázz, Az udvar tüstént összegyűl, közöttük Teszem próbára bűvös erejét. Ha tisztem engem elfoglalna tán, Légy résen, leső meg azt, a ki mohón Fog e kalaphoz nyúlni s ne veszitsd el Többé szemedből: meg van babonázva. Csitt! jönnek, légy hát résen és figyelj.