Moliere: Scapin furfangjai; Fordította: Hevesi Sándor; Q 17951

37 Seapins Léandres Seapins Léandres Seapins Oetaves Seapins Léandres i Seapins liajà meggondolom. Be tudod, hogy az idd sürget* Amiatt ne búsuljon. Kennyi pénz kell? ötszáz tallér. és önnek? Kétszáz arany. Kivasalom a két öregtől. /Ootavához/ Ami az ön atyját illeti, már teljesen tisztában vagyok fortélyommal. Aéandrehoz/ Ami pedig az ön atyját illeti bór mód nélkül zsugerl, még kevesebb teketórlára lesz szükségs hiszen tudja, hogy Istennek hála, az öreg egy kissé hígvelejű) olyan ember, akivel el tudok hitetni mindent, amit akarok) ez nem sértés önre nézve, mert kettejük között nyoma sincsen a h&sonlatoesâgnak) ön is tudja, mit tart a világi hogy Géronte úr csak né ve »érint való atyja önnek. Hohó, Scapin. Jó, jó, nem kell azért oly nagyon a szivére venni! Be Octave úr atyját látom jönni. Kezdjük rajta, minthogy ő kerül elénk. Tűnjenek el mind a ketten. /Ootavehoz/ Ön pedig értesítse Sllvestre t, hogy jöjjön ide hamar s játssza el a szerepét.