Moliere: Scapin furfangjai; Fordította: Hevesi Sándor; Q 17951

15 Seapins Nézze, próbáljuk egy kiesé, hogy hozzá szok­jék. Kenjünk át a szerepén, s lássuk, jól fog­ja-e csinálni. Hajtat elszánt arc, fölemelt fő, sziláárd tekintet. Octaves Ilyenformán? Seapins Valamivel többet kérek. Octaves így? Seapins Jól van. Képzelje, hogy én vagyok atyja, aki megérkezik, és feleljen nekem oly határozottan, mintha neki magának felelne. Hogyan! Kötniva­ló, semmirekellő, gyalázatos, méltatlan fia de­rék apádnak, még szemem elé mersz kerülni gyalázatos magadviselete után? ama rút esiny után, ame­lyet távollétemben elkövettél? Te gézengúz, ez hát gondoskodásomnak gyümölcse? Íz a tisz­telet, amellyel nekem tartozol? Halljam hát, halljam! Oly arcátlan vagy, gazfickó, hogy a­pád beleegyezése nélkül, titkon házasságot mersz kötni? Felelj, semmiházi, felelj! Halljuk okaidat.•• Ördögbe is, ön megnémult. Octaves Mert úgy rémlik, hogy tulajdon atyámat éhal­lom. Seapins No igen; de hiszen éppen azért nem szabad úgy viselkednie, mint egy tökfilkónak. Octaves Majd összeszedem magamat és bátran fogok felelni.

Next

/
Thumbnails
Contents