Sardou, Victorien: Rabagas; Fordította: Deák Farkas; Q 17274

lőtte állok én; egy szerencsétlen kis uralkodó két hatalmas szom­széd közé ékelve, kik csak azon gondolkoznak, hogy minó mártásba keverve nyeljék el birtokaimat; azonban fennállásomat is e kettós étvágy biztositja, mert egymást éken tartják ... Éva. Nagyon helyes ! H e г с z e g. Csakis annyira kényszerit az 1817-iki szerződés, hogy Meuton­ban szárd Srséget tűrjek, mely egyszersmind engem is véd... Éva. Ez ás helyén van. H e г с z e g. Mig nem az első zendülést tá­mogatni fogja. Éva. Hihetetlen ! H e г с z e g. Az uralkodásban, bátyám, V-ik Honor után következtem és az eló­haladás és szabadság eszméitől át­hatva, megszüntettem a kenyér­egyedáruságot s több ily intézke­déseket téve, reformáltam, javitot­"tam, tisztogattam. És az emberek mégis zúgnak... É y a. Természetesen... H e г с z e g. De én nem la nkadtam ; s ekkor ránk csap az olajfák szerencsétlen ügye É.v a. Az olajfák ügye ? H e г с z e g. Igen az olajfák, vagy is jobban mondva: az olaj, e tartománynak egyetlen gazdagsága. De mi azt oly röszul készitjük, hogy nem ver­senyezhetünk a provence-i olajjal. Hozattam tehát Angolországból két igen kitűnő malmot.,.. fel­szólítottam alattvalóimat, hogy olajgyümölcseiket küldjék hozzám őrlés végett. . s elkezdtek zúgni, hogy ez : „önkény" ! Aztán meg­vásároltam magam minden gyü­mölcsöt, hogy magam gyártsam az olajat s akkor rákiáltották hogy : „egyedáruság" ! Megszüntettem az őrlést az angol malmokban, s hagytam mindent a maga menté­ben s most azt mondják : nem ha­ladunk, mindenben a régi schlen­drián ^ralkodik. Éva. Oh, Oh! H e г с z e g. Lemondok minden reformról az. iparmezején... Éva. Elhiszem.

Next

/
Thumbnails
Contents