Moliere: Scapin furfangjai; Fordította: Dr. Hevesi Sándor; Q 16685

- 53 /Scapin/

: Géronte: Scapin: Géronte: Scapin: Géronte: Scapin: Géronte: Scapin: Géronte: Scapin: Géronte: Scapin: Géronte: Scapin: Géronte: s ön elvesztheti a fiat, Óh, JaJl Szegény gazdám! Ki tudja, látlak-e még valaha az életben s nem visznek-e már e percben rabszolgának Algirba? De tanúm az ég, hogy megtettem érted mindent, amit tehettem és ha ki nem váltanak, csak apád szeretetlenségét vádolhatod. Megállj, Scapin, lehozom a pénzt. Siessen, nagyságos úr; félő, hogy elkésünk. Négyszáz tallért mondtál, ugye? Nem, ötszázat, ötszáz tallér? Annyi. Mi az ördögöt keresett azon a gályán? Igaza van; de siessen. Nem sétálhatott volna másfelé? Igaz; de csak szaporán. Óh, átkozott gálya! /félre/ No, ez a gálya raegnyomoritottal Nesze, Scapin, most Jut csak eszembe, hogy az imént kaptam ötszáz tallért aranyban; nem hittem, hogy áilyen hamar kell túladnom rajta. /Kihúzza erszényét s nyújtja Scapinnek./ Nesze, váltsd ki a fiamat, /utána nyúl./ Igenis, nagyságos úr. /visszahúzza az erszényt s aztán megint