Moliere: Scapin furfangjai; Fordította: Dr. Hevesi Sándor; Q 16685

- 38 /Scapin/: Argante: Scapin: Argante: Scapin: Argante: Scapin: az életben és valahányszor hazamentem, mindig készen vártam, hogy gazdáim dühbe jönnek, összeszidnak, megfenyítenek, megrugdosnak, elpáholnak és megkorbácsolnak; és ha ezekből elmaradt valami, áldottam érte jó sorsomat. Mindez nagyon szép, de ez a haszontalan házasság útjába áll annak, amelyet mi terveztünk; én ezt nem tűrhetem és már ügyvédekkel is tárgyaltam a felbontása iránt. Lelkemre, nagyságos úr, ha hitelt ád az én szavamnak, más módon iparkodik majd eligazítani a dolgot. Hiszen tudja, hogy micsoda nálunk a pörösködés; darázs-fészekbe nyúlna. Igaz, igaz, jól látom én azt; de hát mihez fogjak! Én azt hiszem, hogy megtaláltam a módját. Az ön bánata imént úgy meghatott, hogy törtem az eszemet, miképpen ragadhatnám ki e nyugtalanságból, mert nem tudóin nézni, amikor derék apákat gyermekeik megszomoritanak; ez fölkelti részvétemet. És különben mindig is különös szeretettel voltam a nagyságos úr iránt. Nagyon lekötelezel. Fölkerestem hát a bátyját annak a leánynak,