Moliere: Scapin furfangjai; Fordította: Dr. Hevesi Sándor; Q 16685
- 16 /Scapin/: Octave : Scapin: Octave : Scapin: Octave: Silvestre: Octave: Halljuk okaidat... Ördögbe is, ön megnémult. Mert úgy rémlik, hogy tulajdon atyámat hallom. No igen; de hiszen éppen azért nem szabad úgy viselkednie, mint egy tökfilkónak. Majd összeszedem magamat és bátran fogok felelni. Biztos ez? Biztos. Itt jön éppen az atyja, óh ég, el vagyok veszve. Scapin: Silvestre: Scapin: ötödik jelenet /Sc ap i n, Silvestre/ Hej! Octave úr, maradjon. No tessék, elfutott. Szánalmas egy alak! De ne várakoztassuk az öreget. Mit mondjak neki? Hadd én beszéljek, te csak hagyj rá mindent. Hatodik jelenet /Argante, Scapin, Silvestre a fenékszinen/ Argante: /azt hiszi, hogy egyedül van./ Hallotta-e már valaki, hogy ilyet is lehessen tenni?
