Faragó Jenő: Offenbach; Q 16143

-25Offenbach: Hortense: Offenbach: Hortense: Offenbach: Hortense: Offenbach: Hortense: Offenbach: Hortense: iOffenbach: Hortense: Offenbach: Hortense: Offenbach: Hortense: Opfenbach: Hortense: nótámat és azt mondta: ezzel fogjuk meghódítani Pár

ist. / Unottan / Hallgass, hallgass Stánci i • ..•,,'•' / naivul /: Hát már nem szeret ? / mint egy gyerek /: Nem ! / nem esik kétségbe /: Azt a kutyafáját ! Nem és nem. Afct se tudom, hogy szerettelek-e valamikor. / Al^> fel sétál zsebretett kezekkel/: Talán csak őszi nátha volt. A náthás ember mindig érzeleg. / mikor Offenbach a rivaldától a fenék felé megy, épp szemben találja a trüsszentés /: Hapci ! Ragadós a nátha. Te is megfáztál, Stánci és most azért keseregsz. / komikus pityergéssel /: Még csúfolódik is velem ! Hát bántottam én magát ?! / ergykedvüen /: Nem, Stánci, nem bántottál soha. / minderit feledve /: Na hát akkor kukorékoljon ! Ne bosszants / kérve / Még egyszer ! Csak egyetlen egyszer ! Na • • : • • . • • i tegye meg a kedvemért ! Kukorékoljon I Eh, hagyj békét l / Indul fel a lépcsőn ./ / utána megy - a lépcső előtt /: Várjon, várjon ! Mondok valamit ! No ! / kérőiég /: Kukorékoljon ! Hát nem érted, hogy ennek már vége ? / Indul a házba/ Na várjon, várjon - Igazán mondok valamit: Kukoré. \ koljon...