Faragó Jenő: Offenbach; Q 16143

-13Herminie: / szemlesütve /: Nincs nekem semmi bajom. Pedro: Csak szomorú vagy nagyon, Herminie 1 / Ezután lassan a szöllők felé játsza magát hátra, nézegeti a gerezdeket stb./ Herminie: / Nem mond igazat •/: Talán azért, mert itt az ősz. Hervad már a ligetünk -és utrakészül a vendégI.. madár. Köd ereszkedik a rétre és sárga falevelet \ kerget a szél... Carlo: / apailag /: Kislány, kislány, te szerelmes vagy t Herminie: / szég enlősen /: De papa... Carlo: Ne pirulj el azért ! A világ rendje ez. A bimbóból virág lesz s a virágot megérleli á nyár... A te nyarad is eljön egyszer... Herminie: / m.f./: De papa... Carlo: / cirógatva /: No jó, no jó, nem bántalak... / Más hangon./ Különben is más dolgom van most. Estére vendégeket kapunk, azokról kell gondoskodnom. / Indul bal felé./ He minie: / érdeklődve /: Vendégeket ? / Közelebb megy ./ Carlo: / megáll/: Montijo kisasszony átrándul hozzánk a gavallérjaival. Megyek, kiadom a parancsokat aztán elébe sietek. / El a lépcsős házba./ Hatodik jelene

t. • ' ' )• : • J Herminie, Pedro. / Pedro: / előre jön /: Haragszol rám, Herminie ? Herminie: / hozzáfordul /: Mért haragudnék rád ? Nem bántottál te engem soha ! Pedro: Mindig csak szerettelek.