Pázmán lovag; Q 16023

- 26 Ildikó: /pillanatnyi habozás után lehunyja szómét/ Legyen. Mátyás: /forrón átöleli, megcsókolja, majd amikor elengedi, Ildikó öleli meg, s e második csók végig tart a következők folyamán, miután Pázmán és Alán visszatértek./ /Pázmán és Alán bal szögleten sétálva be. Elejébe nem veszik észre a tornácon összefonódó Mátyást és Ildikót./ 6. jelenet /Ildikó, Mátyás, Pázmán, Alán, később Csatlósispán, csatlósok és cselédek/ Pazman: Alán: Pázmán: mt /beszéd közben úgyszólván minden lépésnél megmegállva/ Hát mondom, kezes állat a fehérnép, csak tudni kell, mint idomitsd szemérmét! , Köszönöm, bátyám. Bölccsé tett szavad. De most engedd meg...ha kérnem szabad még valamit. E Rigó jobbágy dolga... Ugyan, hagyd már e Rigót a pokolba! Inkább figyelj, mert még nem végezék az asszonnyal !...Ha elnyered kezét, azon kell lenned, hogy miként a rut sátánt, utáljon minden férfiút tekivüled.