Pázmán lovag; Q 16023

- 25 Mátyás Ildikó : Mátyás : Ildikó: Mátyás : Ildikó : Máty ás : Ц Ildikó : Mátyás : Ildikó: Matyas : Szépséged már lerótta. De mert az ősi Főnicia óta a tartozással mindig jár kamat, egy csókot kérek. /Fölmegy a tornácra./ /megriad/ Ó.,.Nem! Aj kamat » nem érintette soha idegen. Csak nem követsz el ily nagy bünt velem? Ki mindent lát, az édes Szüzanya -tán holtomig meg nem bocsátana. Ne félj tőle ! Majd kiengesztelem. Nem, nem szabad. Mondd, hogy..»nem akarod. Dehogy...Vagyis,..Egész megzavarod a eszemet... Hát ne eszedre hallgassI Az ész szava túlzottan aggodalmas. Tedd, mit szived kivánna! /tétován/ Azt tegyem? /vállat von/ Ha van szived? /halkan./ Van. S mit kiván?