Igaz barátság és szíves szerelem; Q 14598

— 26 —' Személyedtől szívem már ugyan megretten, A miket beszéltél, mikor valánk ketten. Hermiás. Felséged kegyelmét várom. Florentina. Mi szükséges ? Hermiás. Orvosságot kiván a nem egészséges. Szánd meg, az orvoslás mert nem elégséges. Florentina. Kezdesz-e, mint tegnap, ismét trágárságot? Iliszen ha barátod szenved forróságot, Uszsza által egyszer a jeges patakot, Talál igy a hőség ellen orvosságot. Hermiás. A szerelem tüze víztől nem oltatik, Sőt annál bővebben mind szaporíttatik, Valameddig attól meg nem oltattatik, Kinek szerelmétől s tüzétől gyujtatik. Florentina. Mondom én, hogy a te szád csak trágárkodik, Itt hagylak, mert szíved roszat munkálkodik. Hermiás. Könyörgök szívesen , csak egynehány szókig Állj meg, szíved talán majd meglágyítódik. Florentina. IIa mi dolgod vagyon, csak hamar beszéld el, Mert nagy idő vagyon, a mely siettet el, Hogy itt ne mulassak hosszú beszédeddel; lm a király hivat, sietnem oda kell.