Rejtő Jenő: Ötvenéves találkozó; Q 13264

- 22 Kegyelraesasszöny: Széchy: Kegyelraesasszony: Aranka: Kegyelmesasszony: Széchy: /odajön, fogyelmesen nézi Arankát/ A... hozott vendéget, Bandi? I...igen... hoztam. /Hirtelen/ A húgom. A kis Viktória? Igazán örülök, kedvesem.•• /$ezet fognak, megöleli / Gyere, beviszlek a fiatalokhoz. • • Köszönöm.•• de én megyek.•• Ugyan! Szó sincs róla! Gywre, bemutatlak a táivsaságnak... Viktória kért, hógy rendbe akarja hozni magát egy kissé, egyelőre majd ide a kisszalónba megyünk... « * /Elmennek Arankával./ Ugyanakkor bejön Hajnal és Olivia. Hajnal idősebb affektáló hölgy, Olivia fiatal szép lány./ Kegyelmesasszony: /azonnal, titokzatosan/ Szervusztok..• Megérkezett... Itt van

1 A szivem... olyan izgatott vagyok! Meg fogom őt végre ismerni! Személyesen! Nem kell megtudnia, hogy telefonáltam nektek. Menjetek be oda a másik terembe, én majd kicsalomvalahógy ide és beszólok értetek. /Megy.El./ És miért csak ma mondtad meg, hogy tulajdonképpen ő az apám? Ez a legmélyebb titok családunkban, amelyhez * eddig nem voltál elég érett.Az én boldogult nővérem, Irén néni, tizenhat év előtt jegyben járt vele. Valami miatt örökre szakitottak és Irén máshoz ment. Akkor te két éves voltál már. Mikor árva lettél, én vettelek magamhoz ás talán még most sem mondtam volna meg neked a nagy titkot, ha nem jön Pestre. De közben hazajött Hajnal: Aegyelmesasszony: Olivia: Hajnal: