Sztanyiszlavszkij konferencia; Q 12297

Sztanyiszlavszkij tanításait. A szocialista realizmus országainkban megszilárdult módszere a művészi formák alkalmazásáénak széles skáláját teszi lehetővé, de egy változatlan feltétel mellett: a művészetnek aktiv harcot kell folytatnia a kommunizmus magasztos eszméiért, az emberek neveléséért. Az ember: ez a legfontosabb az uj társadalom építésében. S ha a Sztanyiszlavszkij nevével jelölt rendszerről beszélünk, akkor ennek a legfőbb célja az ember bemutatása a maga bonyolultságában, néha pedig a társadalmi-pszichológiai ]ét ellentmondásaiban is. Sztanyiszlavszkij arra törekedett, hogy a színész ne csak ösztönösen - mint a színpad sok nagy művésze tette -, hanem teljesen tudatosan, a tudományos felfedezésekre támaszkodva formálja meg a bonyolult emberi jellemeket. A rendezőnek, a díszlettervezővel és a zeneszerzővel az első feladata az előadás megtervezésének a munkája. Néha azt állítják, hogy Sztanyiszlavszkijnák nem volt fontos az előadás színrevitele, rendezői megoldása. Ez a felfogás különösen az utóbbi időben nyert polgárjogot a szinházpedagógiában. Sőt, akadnak rendezők, akik képesek a színészekkel kidolgozni a szerepet, de képtelenek színpadra fogalmazni egy előadást, megtalálni a formai megoldásokat. És az ilyen rendezők - számuk nem kevés - gyakran megukat tartják Sztanyiszlavszkij leghűségesebb, legkövetkezetesebb tanítványainak. Ez nem igaz. Sztanyiszlavszkij rendezői fantáziája nem ismert korlátokat, gyakran javasolt a szereplőknek olyan megoldásokat, amelyek elképesztőnek, sőt paradoxnak tűntek. Kék madá

r vagy Forró szi

v rendezései i3 alátámasztják a mondottakat. Sztanyiszlavszkij megértette: a színháznak az életjelenségek ábrázolásánál törekednie kell a tipikusságra, művészi metaforák alkalmazására, túlzásokra, sőt groteszkségre is. 0 is joggal mondhatta el Majakovszkij aforizmáját: "A színház nem viszszaverő tükör, hanem nagyitóüveg.

M És ez vonatkozik korai rendezéseire - K. Gutzkow Uriel Acost

a vagy A.K. Tolsztoj Fjedor Ioannovics cá

r -, de néhány késői rendezésére is. Amikor Sztanyiszlavszkij kézbe vette a megrendezendő darabot, megértette, hogy meg kell őriznie az irói alapgon11