Móricz Zsigmond: Odysseus bolyongásai; Q 11461

Eurylochos : Odysseus: Eurylochos

: Odysseus : - 54 kinek az istenek elvették volt eszemet! Kész vagyok érted lerontani ma, amit huszonegy éve őrzök: hitvesi szivemet! Csak beszélj, csak beszélj! Majd tudom én, hogy mit mondok el abból. Jaj, ez itt, ma ez a szivre, a szivre me nem valák én társtalan a hosszú, bolygó utaimon, láthatatlan velem volt az én társam, az én asszonyom! És most a hajót elboritja a hullám, jaj, mi lesz velem, szégyen vár és kiábrándulás, önvád s a kirúgott ember gyalázata... S mivel van tele a fejem! Letiportalak: egész éjjel: ágyamba voltál, mondd neki: s kimondhatatlanul becéztelek! De mindegy, vége! Eredj, s isten veled! Gonosz szavak ezek, nem illenek a bölcs, furfangos, éleseszü Odysseushoz, de majd tudom én, mit felelek! Vidd ajándékom.