Gorkij, Maxim: Éjjeli menedékhely; Fordította: Neumark Anna; Q 11378

- 29 Alkalmasint Szatyint életében sokszor ütötték, Azért nem birja, ha valaki mögötte áll, és ezért hasonló helyzetben résen van. A Szinész hason fekszik a kemencén, kenyeret rág, és nevetgél, valami apró felkiáltásokat hallatt, amelyek jelentősége - figyelem, most valami pikáns fog történni, ü is "huzza" Kosztiljovot, aki a Szinészre is visszanéz, és mind jobban zavarban van. Szatyin átveszi a Szinész gyanakvó felkiáltásait, és különböző hangnemben kontráz neki. Ksoztiljov néhányszor kopog, azután tehetetlen, édeskés hangon hivja Vászját. 10. sz. Szünet. Álmos hangok. Pepel forgolódik az ágyon. 11. sz. Szatyinhoz háttal elhátrál az ajtóból. A 12. rajzhoz: Kosztiljov a heringért megy. A Szinész utána. Kosztiljov a priccsek sarka mögé hátrál. A Szinész utána. Klescs kimegy. A Szinész fölmászik a kemencére. Kosztiljov odamegy Szatyinhoz. Kosztiljov odamegy a deszkafalhoz. Kosztiljov gyorsan odamegy Sztyinhoz. Kosztiljov odalopódzik a deszkafalhoz. A szinen az Öregasszony megy keresztül. 12.