A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET színháztörténeti kutatási programja az 1971-1973. évre; Q 11215
te el a kutatókat, hogy a színháztörténet valójában nem is kutatható s mint ilyen nem is minősülhet önálló tudománynak. Később azután <- főleg már e század elején - a szinháztörténet iránt érdeklődő kutatók rájöttek, hogy a szinháztörténeti kutatás lehetősége a régi színházi előadások rekonstrukciójába n rejlik. így azután tudományos célul a szinházi előadások rekonstrukcióját tűzték maguk elé. A különféle rekonstrukciós kísérletek azonban azt bizonyították, hogy az egyedi szinházi műalkotás, a konkrét szinházi produkció , a maga teljes és bonyolult művészi valóságában nem rekonstruálhat ó, bármily sok adat áll is a kutató rendelkezésére. Az ilyen rekonstrukciók sokkal inkább vágnak a fantázia körébe, mint a tudományéba. Van azonban a színművészeti alkotásnak egy olyan sajátossága, amely megteremti egy másfajta rekonstrukci ó lehetőségét. E sajátosság az, hogy a színművészeti alkotás mindég kollektív alkotá s, a produkciókat mindég az alkotók egy csoportja hozza létre s az e műalkotások létrehozására alakult csoportok általában nem egyetlen műalkotás létrehozására alakult csoportok általában nem egyetlen műalkotás létrehozására szövetkeznek össze, hanem hosszabb-rövidebb ideig együttműködve, lényegében azonos összetételben, azonos művészeti vezetés alatt műalkotásegyütteseke t, produkció k sorát hozzák léti-e. E csoportok a társulato k és az ujabb korban a szinházi gyakorlat olyan időegységet is teremtett, amely általában e társulatok minimális együttműködési időszaka: ez pedig a szinházi évad . A szinházi társulatokra tehát e bizonyos ideig tartó folyamatos együttműködé s jellemző. Ez viszont nyilvánvalóvá teszi azt, hogy az ilyen együttműködés során a közösen létrehozott műalkotásokban, a közös művészi tevékenységben egy sor olyan mozzanatot, elemet találhatunk, amely a társaság egész működésér e jellemző és igy ezek ismeretében bizonyos határok között a társaság művészi működését rekonstruáln i tudjuk. Ilyen jellemző adatok egy társaság működésére a társaság játszott műsor a, személyi összetétel e, - a társaság legjelentékenyebb színészeinek korábban és későbben más társaságoknál való szereplése, amelynek tisztá r zása bizonyos értékrendi meghatározásokat tesz lehetővé, - az egyes produkciók szereposztás a, esetleges kritiká i, recenzió i, stb. Ha ezeket az adatokat még a kor, a játszási hely szinházi szempontból érdekes társadalm i, gazdaság i, életformár a és szokásokra vonatkoz ó adataival, stb. vetjük össze, bizonyos korszakok színművészeti tevékenységét eléggé éles körvonalakkal rekonstruálhatjuk. Kutatási munkánk közvetlen tárgyát az ilyenfajta rekonstrukciók megteremtésében látjuk. 3. A rekonstrukció módszere E célkitűzés értelmében dolgoztuk ki a munka módszereit. Ezt előzőleg - e választott korszak egy évada vonatkozásában - kísérleti kutatási modell segitségével próbáltuk részleteiben is meghatározni. - 9
