A MAGYAR SZÍNHÁZI INTÉZET színháztörténeti kutatási programja az 1971-1973. évre; Q 11215
A kijelölésnél alapvető szempont volt, hogy olyan korszakot kutassunk, amely korszerű eszközökkel és módszerekkel még felkutatlan. így első lépésként kiküszöböltük terveinkből az egész I. periódust, mivel annak első korszakát Kardos Tibor és részben Dömötör Tekla tudományos alapossággal már feldolgozta. Az I. periódus második részét, a magyar kastélyszinházak történetét ugyancsak feldolgozta már Staud Géza s ugyanő kutatja jelenleg a magyar iskolai színjátszás történetét. E munkák már alkalmasak arrá, hogy a készülő összefoglaló magyar szinháztörténet e korszakának kutatási alapját képezzék, e korszak vonatkozásában tehát nem kell ujabb kutatásokat folytatni. Feldolgozatlan viszont a teljes II. periódus. Ennek korszakai közül kellett kijelöln 1' kutatómunkánk első szakaszát. Nyilvánv ó volt, hogy első fázisként а П. periódus négy korszaka közül kett ő érdemelhet különös figyelmet: a jelenkori színjátszás korszak a és a periódus első korszak a, márcsak a kronológikus fejlődés követése szempontjából is. A jelenkori szi átszás vonatkozásában azonban kutatómunkára, - legalábbis az adatgyü és és feldolgozás tekintetében, - szükség nincs, e korszak adatait adattárunk folyamatosan gyűjti és időnként feldolgozott adatöszszeállitásokban publikálja. (A közeljövőben jelenik például meg a magyarországi szinház 1949-1969 közötti teljes müsorkatalógusa, két kötetben). E korszak adatai tehát az összefoglalás szándékával munkálkodó kutatók számára hozzáférhetőek. Marad tehát első kutatási szakaszként а П. periódus első korszak a, a XVIII. század harmadik harmadától, a hivatásos, rendszeres és nyilvános magyarországi színjátszás kezdeteitől 1837-ig a pesti magyar szinház megnyitásáig terjedő időszak. E korszak kutatását iktattuk tehát munkatervünkbe, hároméves perspektívával, 1971-1974-ig. E három esztendőhöz járult még az elmúlt 1970-es esztendő, amelyet e kutatási munka előkészítésére, a kutatási módszerek kidolgozására forditottunk. 2. A rekonstrukció fogalma A módszertani kutatások közben jó néhány elvi-elméleti problémát is tisztázni kellett. Ezek közül a legdöntőbb volt az, amely tulajdonképpen a színháztörténeti kutatás közvetlen tárgyáva l függ össze. Köztudott ugyanis, hogy a színházművészeti alkotás, a színházi produkció csak magában az előadás folyamatában létezik, tárgyi formában nem marad fenn és - a legújabb kor technikai vívmányaitól eltekintve - nem is rögzíthető. így a színháztörténeti kutatásnak - ellentétben az irodalomtörténettel és a többi művészetek történetével - a műalkotás közvetlen vizsgálata nem lehet tárgya, maga a műalkotás nem lehet a kutatás alapvető forrása. A vizsgálható műalkotás hiánya korábban ahhoz a következtetéshez vezet- 8 -
