Arany János: Buda halála; Q 11191

Bere : Aimé s Bere : Budai* Álmos: Bere : Buda: Álmos Buda: Bere : - 97/vitát folytatva/ Ótalom nekünk most Etele nagy széke, f Az б háborúi legbiztosabb béke. Pedig Buda pártján még elegen vágynák, Lehetne keménynek mondani és nagynak. Ha volna tanácsa, ha volna vezére, Ha Etel oly sokkal maga föl nem érne. Mint kemény vas abroncs, egyedüli karja Hunok birodalmát szépen összetartja. /visszajött a t

erraszra és onnan figyeli Bere és Álmos beszélgetését./ Jaj! de ha ez abroncs egykor széllyelpattan... Mert nem lehetetlen, - bár megfoghatatlan, Mert ki egy világgal kénye szerint játszik, Az nem földi pornak - az istennek látszik. Utja e világban egy diadalmenet. * /lassan megindul feléjük, Álmos utolsó szavainál mág-egészen közel van./ /mélyen elgondolkozva./ Hanem a szerencse isten dolga, mondom, Földi féreg ember, jobb, semmit se mondjon. Mert sohasem tudja, mi követi holnap, Egy rövid sóhajtás élte halandónak, » Verje bár valaki az eget fejével, Sohase feledje, hogy a földön lépdel. /látszólag céltalanul, vidáman, Álmoshoz/ Bátya felém sem jösz, idehagysz tulon-tul. /meghajol feléjük és kimegy/