Arany János: Buda halála; Q 11191

- 50 I. Követ: /foly.t./ Nem akar ő, mondja, veled élni hadban, Akar ő szomszédi kegyes indulatban; Vásárt Duna mentén városaiban nyit, Valahány tenéked tetsző leszen, annyit. Rokoni jévoltát máskép is ajánlja, Testvére gyanánt lesz a hunok királya; Ajándékban is ő lel gyakori módot; Vagy ha talán kérnél esztendei zsoldot Adaját megadná.... /"szavait cseréli, Átszúrván Etele szemének az éli;"/ Etele: /figyelmesen, de szúrós szemmel nézi, ami a követet zavarba hozza./ Hajnal: /megjelenik Buda sátfa előtt./ I. Követ: /bizonytalanul újra kezdi/ Fegyvert birodalma részére, ha fognál, Hirben, nyereségben tőle gyarapodnál. /Miután Etele nem szól közbe, lendülettel folytatja./ Hallá közelebbről hadad összes költét, Mellyel a szomszédok füleit megtöltőd: Nem tudja, ki ellen nagy sereged készül; De követségünkben, halld, mit izen részül Országa tieddel megy amott hosszába', Jobbkézre melyet hágy a lefutó Száva: Népe,az illirség, s ki lakik az helyen, Felzendült uram és az ő urok ellen. Császár letapodná fejőket egy topban, De hada másutt kell, mindenfele jobban;