Arany János: Buda halála; Q 11191

- 49 /Etele sáretkárpitját belülről szétvonják./ Etele: /Sátor belsejéből jön I. és II. Követtel./ Követjei vagytok keleti császárnak... II. Követ: Lőn tiszteletére Etele királynak; Urunk üdvözlését gyors paripán hoztuk Társammal távolból utadat nyomoztuk. Föl ide a hegyre, kalauzzal jöttünk, Cserget, különállót a völgyben ütöttünk. I. Követ: Azután, tovább már kis időt se késve, Indultunk hát uram, a tiszteletedre. II. Követ: /Sátor belsejébe mutat/ Fényes ajándékot hoztunk vala b|>ven, Fegyvert is, aranyban gazdagot és kőben, 4 Pénzt is egész terhet; rajta van az érték Ahogy az erszénnyel fontszámra kimérték. I. Követ: /méltósággal rátér jövetelük céljára./ Én uram, a császár, mint társam beszéle Küldi ajándékát s üzenettől véle: Izeni hűségét, tiszta barátságát, Hivja szövetségre a hunok országát. Messzefutó hirét hallotta nevednek, S hogy ura volnál már az egész nemzetnek; örömét e dolgon, meghagyta, jelentsék Szolgái előtted, kivánva szerencsét, /meghajol/