Arany János: Buda halála; Q 11191

- 38 ­Már a nap is lemenőben, Tüzet rakott a felhőben; Ők a szarvast egyre űzik, ­Alkonyatkor is eltűnik. Értek vala éjszakára Kur vizének a partjára; Folyóviznek partja mellett Paripájolc jól legelhet. Monda Hunor:_itt leszálljunk, Megitassunk, meg is háljunk; Monda Magyar: virradattal Visszatérjünk a csapattal.­Haj, vitézek! haj, leventékj Micsoda föld ez a vidék? Hol itt a nap száll keletre? Nem, mint máshol, naplementre? Szólt egy bajnok: én ugy nézem, Hogy lement az déli részen. Szól egy másik: nem gondolnám: Ott vöröslik éjszak ormán, /elhallgat./ Rövid csönd. Hajnal: /belecsap h hangszerbe, finoman, halkan énekel/ Szellő támad hüs hajnalra, Biborodik az ég alja; Hát a szarvas nagy-merészen Ott szökdécsel, tul a vizén.

Next

/
Thumbnails
Contents