Arany János: Buda halála; Q 11191

Detre: Buda: Detre

: Etele : -22 lm eleget mondék. Te fogadd tanácsom. Tartok, nehogy itten Etele meglásson. Szeretem én őt is: de Budát meg féltem, Mert messzire látó, öreg időt éltem. /ily szóval az agg hős elmene dolgára, Hagyván Buda lelkét hánvkódni magára, S hánykódik vala ez, mint habon a csónak, Forgatván elejét és végit a szónak." / /keserűen néz maga elé, mialatt,Detre visszamegy a mulatózók közé. A fény most ismét a sátor belsejét világitja meg./ Zene. Táncosok. /Mialatt mindenki a táncosokat figyeli, Etele közelébe furakszik, aki változatlanul az asztalfőn - jobboldalt, a közönséghez t közel - ül./ /Mézes-mázos hangon rákönyönt Etelére/ Beh jó, kinek igyen szolgál az egészség, Barna piros szinben a férfiú ép3ég Ki érzi, jövendő számos fiak atyja: Jó kedve az ollvat soha el ne hagyja. /enyhén célzatosan, látszik, hogy nem kedveli túlságosan a szászt/ Jó, ha szép idő van, tiszta, engedelmes; Záporban, viharban sokszor veszedelmes, Hamidőn a szél fu, rohan, bömböl, csapkod, Megnyilik a felhő, dörög, hull és csattog.