Arany János: Buda halála; Q 11191

Szömöre Szalárd: Almos: Kadarcs: - 12 \ . /kis szünet, a zene hátul felerősödik, zaj/ /hangja kihallatszik, beszélgetést folytatva/ Arany, ezüst, becses kő, gyöngy mint a jégeső, Nyuszt, hermelin, szövet, mii

ta perzsa, hindu sző, Nyájánt barom s arab mén, rakott málhás tevék, Rabszolga és szolgáló: e volt az osztalék. Örül szép vagyonának a jó király Buda, Bem tudja kincse számát, - alig: hány garmada? /elismerően/ Ellenben öccse, látszik, hogy nem kap a sokon: Budának külde mindig egy részt ajándokon. /fiatal vitéz, hangjában ugyanaz a rajongás mint Bérénél/ 6, mint sas puszta szirten, kevéssel éri be, Hév-, munka-, éh-, szomjtürő... mint gyors teve. Etele: Torda: Etele: Bulcsu: /hangja egyszerre ércesen kihallatszik a zajból, kupát emel, mindenkihez szól/ Mert hitem nem szellő: bizony meg is állom! /törleszkedve/ Hűséggel, tanáccsal uramat szolgálom ... Vérrel és fegyverrel, amikép fogadtam, Midőn, eskü gyanánt, jobb kezemet adtam. /Etelének udvarol/ Mostan hunok földjén meleg öröm pezsdül, Felgajlik az élet, mely pang vala restül.