Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Q 10341

32 Mester ségednek, hogy az uton volnánk fiad, Orestes hamvával. Nagy tisztességgel hozzuk, hogy az atyja koporsójába temettesse felséged, azt hiszem, immár nem messze vagyon, még ma itt lesz. Chorus Jaj,.nagy isten mint szakada magva ez nagy királyságnak: Clytemnestra örülök is, keserülő:, is az szeg'iny ifjat. Mester Mit kesergesz felséges asszonyom. Clytemnestra Ah, szerelmes atyámfia, noha gyűlöltem, de testemből szakadt azért. Ezt ládd, az anyának keserű az gyermek, akármely lator legyen is. Mester Tehát hiába járok, mert az mint eszembe veszem, nincs ezen felségednek semmi öröme. Clj^temnestra Hohó, atyámfia, noha szánom, de nagykedves azért, mert ez gonosz faj, miuta kikölt házamból, soha meg nem tuda látni, de még onnat is szidalmazott és sz rnyü halállal fenyegetett ki miatt sem nappal sem éjjel nem nyughattam, egy édes álmám miatta nem eshetett, de ugy féltem, ugy röttegtem, mint egy. tüztül, Ez mai nap penig legyen istennek hála, tüle megmenekedtem, immár nem röttegek többet tüle. De jer be, jó atyámfia velem, illik, hogy ily örömmondásodért nagy ajándékot végy tülem.