Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Q 10341

- 26 Electra kik tiszta házasságbeli jámbor férjedtül valók. Ezt dicsérném-e én? Ezért tiszteljelek-e téged? Ha jámbor volnál, tisztelnélek, mint anyámat, de mi t ilyen fertelmest, embernek sem tartok, mert lám, ördögnél is gonoszabb voltál. Te vagy, lei elvesztél engemet, temagadat is, minden nemzetségeddel egyetembe. Nincs mit tennem, mert leány vagyok, bosszutnem állhatok, de vagyon egybe reminységem. Oh, Orestesem, hozzon meg az ur isten; vajha megjüne, bosszút állana az rajtad; ha én tülem lehetne, kész volnék még ma ezen kezemmel az nyakadat kitekerni. Ha immár szivem titkait érteni kévánod. Clytemnestra Oh, isten-vesztett ördög leány, lám nagyobb a nyelved a fejednél, vesztegj csak láurvanó' leánya, szent asszony ugy segitsen, fizetsz ezért, mihent Aegistus megjü. Oh szeginy fejem mely nyomorult vagyok, hogy ily leányt szültem ez világra, ha emberségem nem nézném, tudnád mit kellene mielni. Electra Ne nézd bár emberséged, mert régen elvesztetted. Clytemnestra Vesztegj, nagy kabola, eredj, co, be innét, isten-vesztett. Electra Ez ám, ha igazat mondok is, bánja, Lám, temagad mondád, ho. y szemedbe szóljak, ha nehéz, ne jüjj másszor hozzám igazságot kérdeni.