Bornemissza Péter: Magyar Elektra; Q 10341

Parasitus Aegistus Parasitus - 19 Ezentúl, felséges uram. Elveszek az gonosz leány miatt. Nemhogy bátyámat, de még atyámat is megölném ily fejedelemségért, és ha meg nem szűnik, még ma tüle is megmenem. Megnyergelték, felséges uram, az lovat. Fúdd, pecér, az kürtöt, gyűljenek össze az ebek. Második felvonás, Hatodik jelenet / Chorus, Chrysothemis, Electra / Chorus Chrysothemis Chorus Electra Chrysothemis Ez átkozott ember, bizony az szeginy leány veszedelmére mene. Hallád-e, asszonyom mint fenekedik vala magában? Ném, mondám ezelőtt is, hogy ennek veszedelmét eltökéllette magába. Mit sirsz, édes asszonyom, jobban adja az isten. Ezen én nem sirok, de siratom Orestest. Bizony, jobb volna, ha erre gondolnál. Kárlek, az istenért, jó néném, vakmerőségre ne vesd magad, de fogadjad szavakat, jobb lesz neked. Ezt te nagy sirásoddal magadnak ártasz, nem nekik.