Csokonai Vitéz Mihály: A’ özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak; Q 10338

-lőném csak azért no, hogy a világ nyelve ne legyen az emberen, azt mondják, hogy az férfi csak enynyicske legyen ni, /mutatja a vastüjét/ csak férfi az a háznál, csak Isten áldácskája az. - De piszt, piszt! Az Isten hozza, - majd kiugróm a bőröbskémből, csak csendesen legyünk, mint a hal a varsában, juuj, majd kiugróm a bőr öcskémből. Nézze csak, nézze csak édes Lázárocskám, jön a Lipitlottyocska. Oh édes lelkem férjem, ha te most élnél, az Isten nyugosszon meg! 3. jelenés. Lipttdotty és Ksrnyóné Lip it lötty: Jó reggelt kivánok az asszonynak, én az asszonyt szeretem, csak azt sajnálom, hogy ily félig meddig való öltözetbe

n van olyan félig meddig való szerencsém tisztelni. Lássa az asszony, én csak első vagyok ugyé a legújabb pesti módik felvételében és pedig egyedül csak az asszonyért, sőt, hogy kevesebbet mondjak, csak az asszony szivéért. Karnyóné: Jó reggelecskét kivánok az uracskának, de még nem is láttam többet az uracskát ilyen furcsán öltözve, bizony szintúgy nevethetném, hahaha, no de hol a menykücskébe vette azt a rendes libériácskát? Igazán, hogy mi fiatalocskák csak akkor látjuk meg, mikor már az uracskák bele is bolondulnak, hogy ezzel a szócskával éljek.