Csokonai Vitéz Mihály: A’ özvegy Karnyóné és a két szeleburdiak; Q 10338

- 2o kellene éppen érettem véghez vinned, hogy az aszszonynál nagyobb kegybe jöhetnék, mint az a kótyonfitty Lip it lotty. Te ezt legjobban ki tudnád játszani, ha engemet igazán szeretnél. Igazán szeretsz-é hát édes Boriskám? Boris: A bizony rendes! Az ur azt kivánja éntőlem, hogy szeressem, az ur pedig előttem valja meg, hogy mért szeret, sőt még éngem kiván a más szeretetébe eszköznek felvenni. Kisebb vagyok én, mintsem * a Karnyóné asszonyság kedvesét bátorkodjam szeretni. Tipptopp: Oh, be furcsa gyermek vagy te, Boriskám. Be furcsa gyermek vagy! Hát gondoltad-é, hogy én azt a vén bolondot szerethetném? Átkozott szem volna az, aki már azon kg?na. Arról már elénekelhetnéd ám, édes Boriskám, hogy: Ének Szeme nem sir, mégis nedves, Képe ráncos, foga redves, Horgas lába tittyen tottyan, Sovány fara egyet, lotty an. Mégis, noha hidegvette, Legényes a szedte-vette. Óh uram, őrizz meg ettől A vasorrú kisértettől. Vén ugyanr,t vén az öreg any ja, ,