Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 134.A Nagymama: keilitsné: A Nagymama: Keilitsné: A nagymama: .eilitsné: A nagymama: Keilitsné: A nagymama: Keilitsné: A Nagymama: /valami gyöngéd jajveszékeléssel ós fuldokolva/ Hol van? Hol van? /a külső háttér felé mutatva/ Ott van ni... /És üszkán és boldogan a nagyrnacénért/ Az unokájaI... Az unokája!... JesszusomI Jesszusom! kár volt följönni a nézőtérről... korán volt...korán volt...Jesszusom...mennydörög. . .me my dörög... /a kezét dörzsölve és szakértelemmel/: kicsoda taps! ez taps! Megőrülnek!... /És magéhoz vonva a nagymamát, kifelé néznek ketten, ahol az ügyelő vezényszavára egyre szétnyílik és leoo lik a fü göny és Bella hajlong a tapsviharban./ Bellára!...Bellám!••.lelkem unokám.../nekilendül/ /utána szalad/ Tessék itt maradni.../visszahozza/ Jaj be izgatott vagyok... Tessék bejönni ide... tessc'kl,/Befelé vonja, miközben egyre az ügyelő hangja hallatszik/: Függöny!...Össze! ...Füjgönyl... Össze!... /felujulé taps és ordítozás odakünn/: Kéjil Kéji! /együtt a töcbl hangokhal, miközben Keilitsné betuszkolja az öltözőbe/ Jesszusom! Jesszusom! Tessék leülni... /leülteti az öltöző asztalhoz, a tükör elé/ Kit kiabálnak? kit kiabálnak? Jaj be izgatott vagyok...