Szomory Dezső: Bella; Q 9424

- 135.­; eilitsné: A nagymama: Ke illtanét A nagymama: Bella: Léji! kéjit Azt Iiabélj ék.../gyónja a függönyt, becsukja ne ajtót, eltompult zaj és hangok kívülről/ /c.. aJ, folytat-/:» és -i ti,körbe/ Jaj be sápadt vagyok... /s lázasan festi magát/ óh, oe tessék!... /rögtön ingerülten/ Miért ne tessék? Csak neked szabad? Csak a kukottoknak szabad? Jaj be sápadt vagyok.../széles ecsetkezelés./ /Elten a pillanatban Bella megjelenik.Amint kinyit­ja az aj tét és félrerántja a függönyt, a taps még egyre zug utána és zajos hangzavar hallatszik ­egynémely emberi forma, amint rohan a díszletek­kel, és színpadi munkások, világosíték, frakkos urak silhouette je, és az öltöztetőnő és Mari és az ügyelő is mögötte, akik máz nem érik el./ 3. jelenet. Az Ügyelői Keilitsné, a nagymama, Bella, majd öltöztetőnő,kari, az ügyelő, frakkos urak, majd ismét Mari és Thurein­ExnŐffy. /mámoros, kihevült, lobogd és frenetikus/ : Óh ma­ma! mamal Hogy ilyenkor - /de a nagymama égtelenül klföstött arcára/ óh nagymamaI /és ismét az anyja felé/i hogy ilyenkor - /de az öltöztetőnő jön és Kari is jön és az ügyelő is megjelent, s a küszöbön! néhány frakkos ur is föltűnt, Söghegyi körül, is még egyre tartó taps és hangzavar./ /lázasan/ Kéji nagysága...tessék..• «IIa:

Next

/
Thumbnails
Contents