A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878
- 270 =» ral telitett, - inkább szerettem volna felhozni® Megpróbáltuk, Bjelov elvtárs azonban egy csomó hibát talált benne. A Lelkiismeret -he z azért nem ragaszkodtam, mert ezt a darabot csak próbákon láttam, nem láttam végső kifejlődésében, még na sem merem állítani, hogy feltétlenül helyes éa jó lesz és igazolja majd uj próbamódszeremet. Ehhez látnom kellett volna a premieren. Bevallom, nem biztam látatlanban a produkció sikerében. A Lelkiismeretet valóban egy kicsit a Fesztiválra csináltuk és ebben súlyos hibát követtünk el, mert üzemi tárgyú a darab és mellesleg még most sem mutattuk be Győrben. Ebben nagyon elmarasztalom szinházunkat, mert ennek a Fesztiválon történt bemutatása kirakatpolitika lett volna, s nem Győr városának szólt volna, A legfőbb érvem a Csinom Palkó mellett az volt, hogy ha mi a Csinom Palkót be mertük mutatni Győr népének, akkor nincs okunk és jogunk nem ezzel jönni fel Budapestre, Ez volt a becsületes álláspont a Csinom Palkó tekintetében, habár nekem és valamennyiünknek meg volt az az- érzésünk, hogy a darab rossz, de azt mondták nekünk, hogy mi játszunk legjobban operettet, ígéretet teszek az elvtársaknak arra, hogy teljes erővel belevetem magamat az operett műfaj és az operett színjátszás tanulmányozásába. Azonnal elfogadom Gáspár elvtársnő észrevételeit és megpróbálom a Sztanyiszlavszkij-módszert, amelyet egyébként ebben a darabban nem használtunk, Bozóki elvtárs, nehogy tévedés essék, meg sem próbáltuk. Ez- súlyos hiba, Megigérem, hogy alkalmazni fogjuk ebben a műfajban is és még egyszer kinyilvánítom igaz szerelmemet az operett iránt. Elvtársaki Még egy kérdés van itt. Felvetették Pálfinak a szerepét. Azt mondják, hogy nagyon főhercegi, nagyon uri és nagyon impozáns volt. Ez az egy dolog, amiben nem értek egyet a Csinom Palkó kritikájával.Lehet, hogy nem hajtottuk végre elképzelésünket, de ez az volt, hogy az ellenséget, amint Gáspár Margit is elismeri, nem lehet sematikusan, tehát a korba beágyazottan kell ábrázolni. Véleményem szerint gróf Koháfy a labancság egyik legvitézebb katonája volt, mert ott is voltak bátor katonák, akik ugyan nem azért harcoltak, amiért a kurucok, hanem a jobbágy nyuzásáért, a földjeikért, de azért bátran éa tiz- körömmel harcoltak és Koháry ilyen. Véleményem szerint Koháry csak veszített volna súlyából, ha gyávának, nem impozánsnak, nem magyar főúrnak ábrázoltuk volna. Más kérdés az, hogy talán dramaturgiai, talán szinészi,vagy rendezési gyéngeség miatt az ellenfél, már mint Vak Bottyán, abban a pár percben, amikor találkozik Koháryval, nem tud föléje nőni, föléje emelkedni Koháry grófnak* Ezzel kapcsolatban láttam egy alapvető tévedést, pl. az Egri Csillagok előadásában, ahol az- ellenséget » Patakiról van szó, nem tudom mi a neve a neve a darabban - ugy ábrázolták, hogy ott áll a tömegben és az-t mondja, hogy nemes vagyok, mire az е@ёз z tömeg zúgni kezd. Ezzel a korból teljesen kivették és ugy tünt,. mintha az fájt volna az embereknek, hogy ő nemes, ugyanakkor, amikor például Dobó István is nemes volt. Másért harcolt az egyik és másért a másik, de nem lehet a korból kivenni az alakokat. Lehetséges, hogy ezt nem jól hajtottuk végre, de ez t az elképzelésemet még a jelmez tekintetébén is fenntartom* A magyar urak ebben az időben, akár labancok, akár kurucok voltak, többé kevésbbé magyarosan, egy stílusban öltöztek, ha nem kimondottan olyanról van szó, aki Bécsért rajong, de Ко-