A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

— 266 ~ tatja meg a Kisfaludy Színház, hogy rendelkezik olyan értékekkel, amelyek igazdják, hogy ilyen igenyes dalmüvet is műsorára tűzhet és amelyek igazolják azt is, hogy méltán hallottunk egyéb kitűnő zenei előadásaikról, mint pl® a Gáspár elvtársnő által felvetett János vitézről. Mindössze azt kifogásolnám, hogy g- zenekar főlag az első felvonásban, erőteljesebb volt. a kelleténél,, Jobban oda kellett, figyelni a dalszövegekre, hogy értelmüket felfogjuk és ez- fárasztóan hatott. Hozzájárult még ehhez .a fárasztó han gulathoz- az I. felvonásban az, hogy nyomott éjszakai világításban játszódik, pedig amikor Kati, a kis cselédlány meggyújtja a lámpást, a szinpad világosabbá válhatott volna. Számomra itt az első felvonásban a betyárok nagyon egyformán hatottak és szinte mind egy felvett hangnemben, u

0ru betyár-zamattal beszélt. Maszkjuk is nagyon hasonlítotte Ez is lehetett-oka anno кj hçgy Szakács Sin dor, Förgotög alakitója nem meríthette ki eléggé szerepének lehetőségeit. Jellemző js. az előadásnak az is, - hogy a drámai lüktetésű zenei momentumok .szinte ellentétes előjellel, alig élő színpadképeken nyernek kif e jezést, • • Pl

s a - "Csak az igazat" szám az I

s felvo násbah, Csinom menekülése a II, felvonásban* Felvetem, hogy az egyébként érdekesen játszó Ray Pál Daruját ''pókhasú" jelzővel illetik, de ebből mit sem' látunk. Megjegyzendő, az is, hógy Rosta lova elszállásolásáról beszél vagy énekel, holott s z-ain ár kor délylyal érkezik* Vagy a szövege : , vagy .a szamarat kell kicserélni«, /Derültség,/.Hiba az is,, hogy kétféle akció zajlik egy szerre, a színpadon, nevezetesen Daru padlás-bujkálása és keresése, valamint vak Bottyán beszélgetése о .'Főleg erre a felvonásra jellemző a két kissé rossz, népszinmü^izü akció, áz állandó bajusztőrlés és parol ázás. Ugyl át szik,, hogy már nagyon hiányzik egy fizikai cselekvés és be helyette sitik, egy törléssel, vagy; égy -parolával, A második felvonásban, lép színpadra papp István-. Pipe re с báró szerepében. Jól ismerem Papp Pityu barátomat és éppen, azért állitöm, hogy művészi képessége, sz-inészi habitusa sokkal gazdagabb.,' mint ahogy ezt a szerepet megformálta« A jellegzetesség híá nya az, ami a legszembetűnőbb .alakításában® Úgynevezett finom eszközöket alkalmaz és igy általánosan mulatságos figurát alkot ismert eszközökkel, ahelyett, hogy mélyebben politizálná és. jellegzetesen állítaná elénk az osztrák udvaronc fipiku

s figuráját, Nádory Margit sem talál ja .meg. Éduskát. magébán, Szerintem-az ért, mert ő is a könnyebbik utat keresik s Só ht éri nem'hatol a figura mélyére, hanem Écv.skábán önmagát adja* Van egy rossz érzelmi reagálása, amikor a t-utajósban felismeri Csinom Palkót® .Ezen pedig könnyen segíthet, De láthatunk egy helytelen fizikai cselekvést is ebben a képben. Mielőtt a szolga kimondhatná a- terv-ellopásáról sz-óló mondatát, 'Roháry dühösen ellöki, mint aki tudja, mit fog jelenteni, De főhibája ennek a képnek az, hogy a báli.hangulat nincs forrponton, mikor a fordulópont bekövetkezik és igy a kontraszt hatás elvész, szinte ugyanaz a. tempó-ritmus uralkodik továbbra is. Ekkor az- egész gyülekezet kórusba merevedik, néhányan felemelik serlegüket és ezek előtt bal 1-től jobb l-ig a színpadon át, mindenki szemeláttára sétál, ki a két magyar lány, •hogy hirt vigyen a hirucok táborába. Véleményem szerint ~á beállítás' nem a logtalálóbban fejezi ki a felvonásvég eszmei mondanivaló ját, A kitűnő színpadképek megfelelő keretet kölcsönöznek az előadásnak. A jelmezek is általában megfelelőek, kivéve Kohá-