A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878
- 24 ~ kapcsolódik a Horvai elvtárs által is emiitett fizikai cselekvések kérdéséhez. Ha az átdolgoz 0 és. a rendező" ezen a. vonalon próbálta volna közelebb hozni hozzánk a Hazugot,szerintem okvetlenül jó munkát végzett volnaJ ha össekapcsolta volna azt a haladó hagyományt, amelyet Goldoni kritikailag továbbfejlesztett és amely egész szinjátszásunkban, a magyar szihjátszásban is haladó hagyomány, - a fizikai cselekvésekkel. A részletek kidolgozásával kapcsolatban elhangzott itt egy kritikai megállapítás, amelyet esetleg félre lehetne érteni abból a szempontból, hogy a részleteknél tulsokáig időzött a ren- dezó és ezekkalapos kidolgozása az egész darab eszmei mondanivaló jának, rovására ment. Pedig nagyon fontos, döntően fontos a részletek minél alaposabb kidolgozása. Ha a részletek kidolgozása a végső cél, az eszmei mondanivaló és-a cselekvés fővonalának figyelembevételével történik, akkor nem is képzelhető el a jó előadás , máaképp, mint a részleteknél való hosszadalmas idézéssel. Mikor történik hiba? Akkor, amikor a rendező belefullad a részletekbe,, amikor elszakad a végső céltól, elszakad az eszmei mondanivalótól, megfeledkezik a cselekvés fővonaláról és a részletek öncélúvá válnak, elveszítik egymásközti kapcsolatukat," ahelyett, hogy a láncszemek egymásba kapcsolódnának, egymás mellett hevernek. Ez igen sok esetben igy történhetett a Hazug rendezésű közben» Egyik ötlet hozta maga után a másikat. Az az érzésem, - bár csak egyszer láttam a darabot s ennek a meggyőződésemnek a kijelentse alaposabb elemzést követelne, - hogy az első Ötlet még kapcsolódott a cselekményhez-, de ebből az ötletből jött ü második, .a harmadik és a többi ötlet és ahogy az: ötletek egymástitán születtek, egyre jobban %eltávolodtak a darab mondanivalójától és attól a commedia dell. %arte mondanivalótól, amely - nem győ_ zöty eléggé hangsúlyozni - nagyszerű lehetőséget ad fizikai cselekvésekre, Ez bizonyos mértékig még Moliore-re is vonatkozik. A darab elszakadt ettől s ezért nem értek egyet azzal a nézettel,hogy a Hazugban sok az ötlet n Csak az- ötletek nem mindig jók, sőt igen sok esetben nem jók, Goldonit, Möllere-t rengeteg ötlettel lehet, sőt kell játszani, Azzal nem értek egyet, hogy ezek az ötletek vaskosak. Sokkal vaskosabb, erőteljesebb, népibb ..ötlete kre van szükség Goldoninál - és hangsúlyozom - Moliere-nél is. Horvai elvtárs, referátumával kapcsolatban megemlítem azt, hogy ilyen kritikát várnánk mi, Pesten dolgozó rendezők és színészek is a magyar kritikától, mint amilyen ez- a referátum, volt. Igen' alapos felkészültséggel, az eredeti nü elolvasásával, az elolvasott műnek a látott müvei való összehasonlítása alapján számolt be Horvai elvtárs észrevételeiről. Kritikusaink nagyréaze - sajnos - nem ezt a módszert követi. Bírálatának kiindulópontj"a okvetlenül helyes. Következetesen végig erre a kiinduló pontra alkalmazta bírálatát. Nekem mégis az a megjegyzésem, hogy - ennek a helyességnek fenntartású mellett - egy bi'zönyös idő után mint adott tényt kellett volna elfogadnia azt, hogy létezik egy Békés András átdolgoz 0 és ettől függetlenül létezik egy Békés András rendező. Jelen esetben ez a kettő együtt volt, t,phát érthető az, hogy közösen bírálta. De ha az átdolgozó más - mint ahogy feltételezhető sok esetben, hogy más az átdolgozó, nem a rendező - akkor egy adott anyaggal kell a rendezőnek foglalkoznia. Itt ezzel az adott anyaggal való munkát ugy értem, hogy miután az átdolgoz ás sal kap-
