A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

nehéz énekes szerepekre mozgósítani és pusztán operai sablon mozdulatokhoz szokott énekesekkel kellett igényes szerepeket eljátszatnia. Mindet - részleteiben - sikerülhetett volna sokkal kovésbbé is ás - egészében - mégis hasznosabb lett- volna, ha Csinádinak a műfajról való felfogása helyesebb. Szeretném, ha sikerülne meggyőznöm arról, hogy másként lássa ezeket a kérdéseket. Most pedig áttérek a szinészek munkájára. Elnézést kérek, ha nem megyek végig a teljes szinlapon, oeak egyeseket emelek ki, akiknek munkája különösen a szemembe ötlött Csinom. Palkó: Hidasi Gyula. Nagyon szép a hangja. Feltétlenül fejleszteni kell, foglalkozni vele. Ez a szépszinü, fényes tenor komoly érték. Hidasi rokonszenves jelenség. Nagyon kedvesek együtt a "Csinomok", б és Tóth Mihály, amikor először jelennek meg a szinpadon. A két, csaknem egyforma zömök legényke, mintha népmeséből lépett volna ki baj, hogy nem tudnak a szerep kívánalma szerint megnőni, jelontőssé válni. Helytelenítem - ebben a rendező is hibáé - hogy különösen az I. felvonásban néha-túlságosan szurkolnak, szinte a gyávaság gyanújába kerülnek a néző előtt. A szöveg ennek ellentmond, A "Csinomok vidám bátor fiuk, akik nem ijednek meg a maguk árnyékától. Ha nem ilyenek volnának, ha-nem ilyennek sejtené őket Vak Bottyán, miért fogadná seregébe? És miért éppen őket vinné magával Balogh Ad ám а II, felvonás veszélyes vállalkozására? Máriáss József nagyot fejlődött, mióta utoljára l&btaa« Ez a tehetséges fiatal szinész amolyan "furcsa szerzőt" volt azelőtt, excentrikus

ságra, stilizálásra hajlamos. Stilizáló hajlamát még most sem vetette le egészen, de érdekes, izes színész lőtt Sokban emlékeztet a Madách Szinház korán elhunyt nagy reménységére: Alszeghy Lajosra. Barátaimtól, akik Győrben látták, hallom, hogy prózában nagyon érdekes feladatokat oldott meg az idén. Nádori Margit kellemes hangú, kulturált Éduska, Geak többet pöröl és kevéebbá szerelmes, mint kellene. Egyáltalán, itt szeretném újra felvetni a viták során már többször felmerült problémát: ebben az operettben sem szeretik egymást a aze.relmesek

.Ugylátszik, ez összes színpadjaink általános fogyatékossága. Már pedig ez az operettben még nagyobb hiba, mint a prózában. Ugyanez a kifogásom Szili János és Pogány Zsuzsa szerelmespár ja ellen is. Egyébként Pogány Zsuzsa nagyon szépen énekel. Szinészi eszközeivel nem tud meggyőzni, de amint énekelni kezd, feltétlenül hiszek neki. Ha a Győri szinház a jövőben valóban több operát is fog játszani, együttesének komoly értéke lesz ez a kitűnő Mozart-énekesnő Szili János rokonszenves Balogh Ádám. A néző elhiszi, hogy hős, "drukkol"neki. Csak az a hibája, hogy inkább az énekes, mint a szinész magatartásával él a szinpadon. Kissé zártan beszél és zártan énekel. Sokat kellene énekmesterrel dolgoznia. Szép hang ja megérdemli, hogy vigyázzanak rá, Pethő Endre túlságosan pathetikus volt Vak Bottyán szerepében. A szöveg szólamai félrevitték. Szavalt, ahelyett, hogy emberi figurát formált volna a kuruc brigadéros alakjából. Meg kellett volna szeretnünk, - nem engedte. Annál élőbb, kedvesebb alak volt Gárdonyi László Tyukodi strázsameetere, Nagyon mulatságos, tehetséges szinészi munka. Derűs, kedves percetet szerzett. Szakáts Sándor Förgeteg-éről már beszéltem: a helyte-