A vidéki színházak ünnepi hete (tanulmányok); Q 8878

- 178 « rezni ezt a gyűlölt Othellót, ezt a mórt, akitől undorodnak, akit lenéznek, de aki olyan kitűnő katona, hogy feltétlenül szükség van rá. Ezek azok a legfontosabb mozzanatok, amelyekből az első felvonás kiindul, s amelyeket nem éreztem eléggé kidomborodni. Gondolok itt elsősorban a tanács-jelenetre, ezen belül a Doge figurájára, Brabantio és a Doge viszonyára, a tanácsosok és Othelló viszonyára, végül Othello és a D'oge viszonyára . Vegy vegyük az első felvonás második képét, amikor a dogé Othelloért küld, s amikor Brabantio fenyegetőzik, hogy majd az én ügyem, az lesz a fontos, ma éjszaka megyünk a dogé elé és én ott igazságot fogok nyerni. Ekkor a ti3zt, aki Othelloért jött, leinti Brabantiot, mert a dogé várja Othellót. Itt már érezni, hogy valamilyen formában szükség lesz Othellore. Az a pánik, amelyről Both elvtárs is beszélt, nem elég nagy, pedig a tanács-képet az jellemzi, hogy ellentmondnak egymásnak a hirek. Hogy mindez nem derül ki, ez részben a hirnökök hibája is. Major elvtárs kedvenc kifejezése az olyan darabra, amelyben sok színész játszik kisebb szerepet, hogy az a hirnökök darabja. Hát itt ez a kép a hirnökök képe. Valóban helytelen, ahogyan itt egy hirnök bejön és ahogyan egy hírnököt fogadnak. Lehetetlen, ilyen nyugodtan besétálni a tanács elé, ahogyan itt ezek a hirnökök besétálnak. Helytelen rajtuk a paraszt ruha is, hiszen valószínű, hogy ezek katonák, akiknek beosztásuk az, hogy hirnökök. Amikor a tanácsba egyszerre lép be Brabantio és Othello, a jelenet lényegét csodálatosan süriti Shakespeare egyetlen mondatban azzal, hogy a dogé nem Brabantiót, hanem Othellót veszi észre, és Isten hozottal köszönti őt, majd utána egy mellékmondatban megjegyzi: "Ja, Te is itt vagy Brabantio ? Alig vettelek észre ! Isten hozott ! " Ez a lényege az egésznek, hogy Brabantio itt most hiába lázadozik, hiába követeli Othello megbüntetését, mert itt most Velence államának megmentéséről van szó. Ezt a jelenetet én nem érzem eléggé aláhuzottnak. Brabantio és Othello fogadtatását nem eléggé szembeállitottnak. Tehát amikor Othellore szükség van, akkor igy bánnak vele ! De nézzük meg közelebbről, hogyan bánnak vele akkor - és ez az előadás másik hibás pontja,' -amikor hozzák neki a hirt, hogy többé nincs szükség rá, mint Cyorus kormányzójára, helyette Cassio lesz a kormányzó. Itt Bángyörgyi Károly ás a rendező nem huzza eléggé alá Lodovico felháborodását, pedig milyen bátram mer szembe szállni a mellőzött Othelloval, Desdemona védelmében. Bicskeinél én elsősorban azt tartom fontosnak/hogy a debreceni előadás óta rengeteget fejlődött. Hiányzik azonban alakításából még sok olyan vonás, ami Othelló melegségére, gyerekes, nagyon tiszta érzelmeire volna jellemző.