Dr. Hevesi Sándor: Elzevir; Q 8867
/Andersen/: Rikárd: Andersen: Rikárd: Andersen: Rikárd: Andersen: Rikárd: Andersen: Rikárd: Andersen: Rikárd: Andersen: Rikárd: - 19 Gratuláljon nekem, mert menyasszony vagyok. Én szólni akartam, ki akartam törni, de forgott velem a világ, csak köhécseltem, krákogtam, én bizony nem is tudom mit feleltem neki. Valószinüleg semmit. Aztán irni akartam neki és nem irtam. Gondoltam, hátha másnap bejön s azt fogja mondani, hogy csak tréfált. Nem jött be. Harmadnap sem. Erre én visszajöttem Budapestre. Es többé nem láttam. Csak annyit tudok róla, hogy férjhez ment. Annyira szeretted, hogy agglegény maradtál miatta? Rájöttem, hogy a szerelem nem énnekem való. Sokáig, nagyon sokáig szenvedtem, de ez az első, nagy szerelem egész életemre immunizált. Antikvárius lettem, aki sohasem néz előre, mindig csak hátra... /Szünet./ Én, én nem leszek soha szerelmes. /mélabús mosollyal/ Nem tudhatod. Kétféle ember van a világon: a kalandor és az aszkéta. Én aszkétának születtem. Huszonnyolcév es korában nég senki sem tudhatja, minek született. De hiszen meg is látszik rajtam. Képzeld csak, ma tudtam meg véletlenül, hogy a diákjaim a hátam mögött csak dr. Mimózának hivnak. Dp. Mimózának? Kedves, jó gyerekek. Nagyon szeretnek, azért adtak csúfnevet a növénytanból és nem az állattanból. Pedig én már olyan szépen kipingáltam, hogy a te gyerekeid lesznek az én unokáim. Nem házasodom meg soha. El akarod puskázni az életedet? Néma szerelmesnek az élet nem érti meg a szavát. Rá kell kiáltani a boldogságra, amikor elmegy az ember előtt, mert különben nem áll meg. Kiáltani kell, mert a boldogság tovább megy és mi ott maradunk a sötétben. Ki jönne énhozzám? Andersen; No hallod! g s y derék, egészséges, eszes, tehetséges
