Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026

- 35 minden eltűnt, A füzetek és könyvek szélére vázoltuk fel rendezési terveinket. Bizonyítsa be valaki is, hogy az terv volt, na pedig geometriai alakzat, ok operát és balettot adtunk elő, jobban mondva részleteket belőlük, '.indig a tipikusan katasztrdfólis jeleneteket részesítettük előnyben; a Kalózok

ból például azt a részt, ahol a tenger napközben nyugodt, éjszaka aztán hullámzik ás tajtékzik, a hajó elsüllyed, felvillan a világítótorony vakitó f~nye, mentés van, joldkelte, ima és napfelkelte. Vagy

5 például a Don Jüan

ból azt a jelenetet, amikor megjelenik a parancsnok szobra és Do® Juan a pokolba száll alá, közben a megnyíló föld tüzet okád /ezt a hatást hintőporral értük el/, a ház összeomlik, a színpad pedig tűzbe és füstbeburkolt pokollá változik. Ez a díszlett többször lett a lángok martaléka és ujjal kellett pótolnunk. Eóbert és Bertra

m volt a cime annak a balettnek, ámenben két tolvaj, aki éjszaka megszökik a börtönből, ab akaifeon keresztül sorra látogatja a polgárokat. Erre az előadásra minden jegy elkelt, tekintet nélkül az árára. Sokan azért jöttek, hogy ösztönözzenek bennünket, mások azonban a saját szórakozásukra is. Rendíthet

etlen tisztelőnk, az öreg könyvelő egyfolytában dicsérte és ajánlotta színházunkat. Mindig magával hozta az egész családját, sőt, rokonokat és ismerősöket is. Most aztán nem ke i lett a pénztárnál mellékfoglalatoesógról goddoskodnunk. Teli volt a kezünk munkával: mert ha a pénztárral sok dolog akadt, a kulisszák mögött még sokkal több. Ezért a x pénztárt csak közvet-