Sztanyiszlavszkij, Konsztantyin Szergejevics: Életem a művészetben; Fordította: Gál M. Zsuzsa; Q 8026

tették a jegyüket és a pénztárhoz fordultak problémájukkal. Min­den esetben hosszadalmas b szélgetés keletkezett, követelték az igazgató, tehát csekélységem döntését - félbe kellett hagynom a munkámat, a pénztárhoz mentem és elutasítottam vagy engedélyeztem a bemeneti cédula kiállítását. 2 A "Konstanzo Alekszejev Cirkusz" felirattal ellátott szabadjegyeket számozott oldalú füzetbe kel­lett bevezetni. Az előadás napján, már jóval kezdés előtt nekilát­tunk a maszkirozásnak és az öltözködésnek. Zakókat é3 mellényeket tűzdeltünk körbe, frakkokká. Hosszú női ingből készült a bohóckosz­tüm, bokánál összekötöttük, hosszú, széles nadrág látszatát keltet­te. Az igazgató és idomitŐ számára, vagyis számomra elkértük apa régi cilinderét. A bohócok papirsipkákat qpx kaptak. Térdigf feltűrt hosszú nadrágok és meztelen lábszárak jelentették a cirkuszi akro­bata trikókat. Fagg uval, púderral és vöresrépával fehérre festet­tük az arcunkat, kipirositottuk az orcánkat és az ajkunkat; a szemöldökünket szénnel huztuk ki. Ugyancsak szénnel rajzoltuk meg a fekete háromszögeket a bohócok orcáján. Az előadás egész tisztes égesen kezdődött, de bátyám megszokott botránya után a közönség szétoszlott és az előadás félbeszakadt. Lelkünkben csak a sejtés maradt meg, milyen szép is lehetett volna, közben pedig ott terpeszkedett előttünk a következő hét egyhangú napjainak hosszu-hosszu sora. Uj vasárnap köszönt ránk és magéval hozza a gyöt­relmet és a találgatást napközben, majd az asztalnál ismét ki-

Next

/
Thumbnails
Contents