Az ismeretlen színmű; Q 5962

27. \ •* özahó: iolőt* összeházasodtunk, már próbálkoztam volo, mert 1 • ' többen ie mondták, ársé

km van hozzá, de nam akartalak megzavarni, Még oeiszolatlannak éreztem magam, zután jött a házasságunk, az otthonunkat kellett megteremteni, nem foglal* koshattam vale,... Do időben ezt nem ia lohet ms határozni. Valami lelki kényszer alatt m <r évek éta versben gondolkodom, ' ' ' '•zobónó» ?,% már a háaareágunk ílatt irtad? úzabós Bgy-két hónapja, ásabánét témát honnan vetted? -•zabét "gyík kollégán?».» lmeeólte as életét / vntosko va/ Nem kíílöf nekem, hanem mindnyájunknak, 1 ilozolf Igattunk és aközben zabónés / om láthatóan, de feloldódva/ Nem is olyan rossz vers, öok «1 gyengébbekot is olvastam már, ozabó: Nem rosea?,,,, >z egy nagyon jó vera. Tapasztalhattad magamhoz mindenben milyen szigorú vagyok?«Nohát a költészetben, e * szen a könyörtelenaégig, mag ezen le túlmegyek, •mellett a kritikai érzékem?,.... Azt hiszem kiilönöeen erős... Figyelj múgegyszor! Olyan meggyőződéneel ós oly eokszor «•Oíidtuk egymásnak* szeretlek! hogy ón mái mim la szeretlek, orvl )ld v sig, mennyire bonyolult eilontmo dános érzés« mégis t rmáezctos, emberi.««., ks milyen egyszerien irtom le?,.«, de ^zabúnét /alénkül Hioeit még hitetlen/ lg hallottad, szabót utoes egy embert, aki versben beszél! Ssabénét Nem eíóezerint értem, osak a tartalmára, ",abó: z természetes • indennek van valami oredete ás ennek a következő a íörténete..,,úeazálgQttÜnk óa az egyik nő