Az ismeretlen színmű; Q 5962

15. Szabó: Kezét csókolom I Kovacsné: / Hangosan fo t,adja / Jó e3tét I Szabóné: / Visszalép Kovacsné mellé és vurakozva figyella be­szélütésre,hogy mibe kell beleilleszkednie ? / Szabó: / 'Tovább lép a férfiak felé,mindenkinek / Szervusz ked­ves batyam 1 Férfiak mind: Szervusz l Dudás: / Alig varja,hogy folytathassa / Hilőttem nyitott könyv az élete. Kovacsné: Az emberek moz&asba jötcek,mintha mindenki friss lökést kapott volna. Szabóné: Kiről beszéltek ? Kovacsné: 'lordéról......Tudod,ki az ? Szabóné: / Hányon élénken,mintha éppen vele foglalkozott volna./ Hogyne 1 Mar egy egész regényrevalót hallottam róla I Dudás: Szutan is számithatnak rá.... Ahol megjelenik ott miri4 dig történik valami,ami az emberek képzeletét felzaklatja. Persze soha 3em kell egészen komolyan venni,mert mas az, amit tesz és inas az amit beszélnek róla. Legtöbbször félre­ma^yarázzakjkiforgatják a cselekedeteit. Szabóné: A nők rajonganak érte és csodálattal emlegetik.. Kovacsné: Kn is hallottam..... Dudás: / Kétértelműn nevet és Hajdú felé beszél / Hallo-d Laci ? Hajdú: / Wem felel,csak megértőn,cinkosán mosolyog./ Szabóné: Miért.?... Wem igaz ? Dudás: Azt hiszem kiábrándítom magukat.... Zárkózott,szemér­mes félénk..... Szabóné: Wéhany évvel e előtt a rendőrségen egy titkos prosti­tuált mé^is öngyilkos lett miatta.

Next

/
Thumbnails
Contents