A bíróság vége; Q 5960

Зо züleim aó|g sem kerültek elő. r. németek elfogták őket, mert ellenállók voltak. Cívilek és ellen diók. Már az első percben, még oda sem erte^/mr tudták róluk. . lig emlékszem az arcukra. Már nincs is arcuk. Szamomra ők a föld. Hiszen Euró íában akármerre pihenhetnek, senki sem tudja meddig hurcolták őket. Sokáig csak jártam a világot, mindig ugy éreztem, valahol ott vannak. / Elhallgat, mindenki csöndben figyelte, s szinpadon nem volt mozgás/ 2. esküdt: Szeretném, he rám nem haragudna, ez előbb... Szóval ne haragudjon. 1. esküdt: Ez mellékvágány. Nem változtat a dolgokon, űr. Delavar: Azt hiszi? Azt hiszi, van itt mellékvágány? 1. esküdt: / nem felel, csak legyint és kimegy. Különben is fesztelenül jönnek, mennek, ahogy в szöveg kivénja megállnak, leülnek, felállnak. A mondatok szünetében a je yző többször a biróhoz lép, majd elhagyja a termet. Később vissz; jön és a biró kérdő tekintetére csóválja о tekintetét. Egyszer egy könyvet hoz be, belelapoz, majd undorodva ledobja/ Biró: Azért a szünetben sem játszunk szinh zat. Ezt kérem hölgyeim ós urára biróság. Ne feiedjék el,biróság! 2. esk'idt: Miért mondta Diana, ugye megengedi, hogy a szünetben igy szólitsaa? Dr. Delavar: Igen, hogyne. 2. esküdt: Miért mondta, hogy maga is felelős? Hiszen maga is álé dozat. Dr. Delavar: De ha ebben tetszel

рек örökké,akkor a mai fiatalok is vé gigzokofchatj üc szüleiket, testvéreiket keresve rongyosan, éhesen és megalázva az országok útjait. A márti-