A nagy regény; Q 5957

- 27 végtelenül fontos a számomra.i'edig másoknak nyilván semmiség* Mi történt azóta, hogy egyszer már nem irt am meg ? Semmi. Ami soha sem volt, nem is hiányozhat. Villám í Azt hiszem, kedves bátyám, nem lesz akadálya, hog^ valóraváltsd régi tervedet» A körülmények most igazán kedveznek a nagyregény tervének. külön is örülök, hogy tanúja lehetek ennek a nyilatkozatnak, és bennem is hiányérzet támadt. Hova lett a magyar nagyregény ? Kik, miért, mikor nem irfcák meg, rtílkor volt hozzá talentum bőven. Boldi, mit szólsz ehhez ? Virág î %sgam is többször gondoltán már rá, hoy monográfiát irok a meg nem született nagyregény hűlt helyéről. x'ersse ha a nagyregényt most Gazsi bácsi megirja, akkor az én monográfiám helyén marad ür a magyar irodalomtudományban, -rabár még akkor is megírhatom, hogy ki-.c, liért nem irták meg és miért csak most került rá sor. al óbb nein is lehetett. A fejlődés, а szervezettség, а biztonság csak most érte el azt a fokot, amely elbirja már a nagyregényt Is. Gazsi bácsi is fontos felvilágosítással szolgálhat, hogy miért nem irták meg mások. Hadnays Az is bennelosz a regényben. % ehhez kell még egy és más. Hol is van a kofferom ? /Ilona kimegy/ Abban van az egész tudományom. Huszonöt évig gyűjtöttem az anyagot, jegyzeteltem és céduláztam,, pedig egyébként z igazán ж volt kenyerem» Ilona: /behozza a kis kézitáskát, amivel ^асшау érkezett/ fessék. Hadnays Aranyos vagy, Ilonkám. nem ezt keróem, A koffert. Tibor, Valér, hova tettétek ? A cekkert. A Kolibriben mindig az ágy alatt tartottam. Valér: ikor végleg hazaköltöztél a családodhoz, magad* al vitted azt is. Én az olőszobaszekrény tetején láttam. Äadnay: libor, kisfiam, nem emlékszel, hova tettótok a koffert ? Tibor : A huboru végén a mama elvitette valahová, üera a kézirataili voltak benne, hanem valami vegye

ofelvágott. Hóztok, hogy