Zsákutca; Q 5955

- 29 ­OLGA: Legalább Gábort várd meg! Egy pohár bor igazán nem árt meg neked sem! ELLA : Kösz' >nöm, Olg ik ám, de... , 17, jelenet . /Előbbiek, Judit, majd Zsuzsa/ % JUDIT: /Nagy lendülettel berohan a kapunk, megpillantj a társaságot, megtorpan/. /Mindenki Judit felé fordul/ OLG. : /Kényszeredette / Nini, Judit! Ez aztán a megle­petés! JUDIT: /Hidegen/ Azt elhiszem! Jó kis meglepetés, mi? /Közelebb jön, egyre Zozót figyelve/ ZSUZSA: /Könyvvel a kesében kilép az előszobából és leül egy oszlop melletti székre, félig eltakarva/ JUDIT: /Zozóhoz/ Remélem, nem kivánod, hogy jelenetet rendeszek? ZOZÓt /Zavartalan nyugalomnál/ Lem. Dehogy. Parancsolj foglalj helyet! Ha még néhány percig tudsz magadon uralkodni, ugy személyesen is meggyőződietsz róla: kár volt ezt a szín­padias belépőt megrendezned, JUDIT: /Ellához/ Olga részéről nem ért meglepetés. De te?... Vagy tán drága barátnőd neked sem árulta el? ELLA: /Lassan visszaül a helyére. ín -yon határozottan/ De igen. is tudtam róla. Közösen rendeztük meg ezt a dél­utánt. Kértük Zozót, hívjon meg téged is, de ő azt no dta, ez lehetetlen, • -eri; te' szolgá rtban eszel r.a délután. 0L- A: /Egyre magabiztosabban/ Tudón , hogy félreérthető a helyzet, azonban hidd el, Juditkára,.,, de miért nem fog­lalsz helyet?

Next

/
Thumbnails
Contents