Sárkányok; Q 5954
- 29 MÁSODIK RÉSZ. Ti renkettedik_kc£. Szin: Péter irod ja, Péter és Zoltai egymással szemboa ülnek és besz 1 -etnek. Péter: Mi ütött beléd, Zoli? Tegnap láttam az utcán egy plaк tot: n A gravitáció forradalma* 1 , előadó Zolt:i Zoltán mérnök. Mi akar ez lenni? Mit fog termi a főnök? Tudod, hegy nem szeret áz ilyesmit. Zoltai: Tudom. Éppen zért csinálom. Ele jen volt belőle. / mesterködé séiből. Çéter: Mit érsz el egy ilyen előadással? Zoltai: Mit? Te még nera tudod, milyen kétszino вмЬег a főnököd. Képzeld, megtudta», hogy cikket irt az « Atom és Technikádban, amivel engem akar eláztatni. ф m Péter: Téged? Ez biztos? Zoltai: Mérget vehetsz rá! Péter: Ha igy van, akkor mégsem vagy elveszett ember. /Elgondolkozik./ Megvallom őszintén, ón nem hittem, hogy a te elméleted valaha is érvényesülni fog. De most, hogy a főnök személyesen tett annyi fáradtságot es irt egy cikket a te megbuktatásodra, i ost-mar biztos vagyok benne, hogy menni fog. Mert ha jelentéktelen do$og lerme, akkor csak nevetne és elfektetne téged egy életre itt az intézetben, mint szorgalmas tucatmunkást• Persze, nem egyenesen rólam irt, az valóban sok lett volna, hanem csak általában a gravitáeióről. De ugy emleget benne, mint egy tudó» nyos fantasztát, akinek el kell nézni az erőlködését, függetlenül attól, ho y valóra v lik-e az az igen gyenge kis remény, amit hozzáfűznek, vagy sem. Finom kis ftlremosolygásokkal intéz el, ami sokkal rosszabb, mintha nyiltan támadna. Ezt akarom kivédeni. Péter: Gondolod, hogy еггз elég ez az előadás? Zoltai: Igen. A közvéleményhez, - méghozzá a közvélemény hozzáértő részéhez akarok szólni a M szaki tg/etemen, .»int ahogy ő is a közvéleménnyel akar elintézni a lapon keresztül. Aljas eszközöket használ, mert nekem megtiltotta, hogy újságba irjak, Péter: Nem ugy ismerlek, mint akit elriaszt egy ilyen tilalom. Zoitc-i :
