Panneau; Q 5949

I Eszter: Mi is... hol voltál ilyen sokáig?... Sakkoztok egy partit? Dávid: Sakkozhatunk. Eszter: Tessék, kezdhetitek. Attila: Kezdjél te a fehérrel... /pálinkát tesz az asztalra,Livaget, poharat/ Dávid: Pestre kell utaznom. Attila: Te lépsz. Dávid: Még nem tudom, mennyi időre. Eszter: Voltam az orvosnál Attila... azt mondja, fürdőre kell mennem. Talán az segit. Attila: Igen...azaz hogy... beszélni akarok veled, Eszter. Eszter:Lehat. Attila: És majd megkérlek Dávid, hogy hagyj magunkra. Dávid: Természetesen. Eszter: Nem játszátok végig a partit sem? Attila: Nem ját szúk végig a partit sem. Dávid: Benn dolgozok a szobámban, /kimegy, Attila ráforditja az ajtéra a kulcsot/ Attila: Talán üljünk le. Eszter: Leültem. Attila: Elköltözünk innen, anyámhoz. Uj életet kezdünk. Én festek, te a ház körül. Falura megyek tanárnak..egyedül akarom megmutatni a világnak, hogy az én festészetem, művészet. Számitásba se veeznek. Nem vették be a képeimet a nyári tárlatra se. Egyet se vettek be. Gicos. Azt mondták. Volt aki megkérdezte, hol hagytam a feleségem? Dávid elvtárs mikor fog irni rólad?... Hja, neked nem fontos kiállitva lenned, rólad akkor is mindenki irni fog., az apád kit környékez megint?...én tovább nem akarok élni ebben a városban. Már eIhireaztelték rólam, azért nem